Három év szünet után Adam Lambert, az aranytorkú amerikai énekes üstökösként robbant vissza a zenei élet palettájába, a The Original High lemezével, amelyet nem kisebb nevekkel alkotott, mint Max Martin és Shellback. A The Original High a Magneoton kiadó gondozásában jelent meg hazánkban, 2015. június 15-én, az első kislemez pedig április 21-én debütált, Ghost Town címmel. Nézzük az idei év (egyik) legerősebb popalbumának értékelését!

01

Adam Lambert 2009-ben robbant be a zeneiélet palettájára, erős sminkkel, szókimondó stílussal, és egy őrületes hanggal, amelyet elsőként az American Idol tehetségkutatójában csillogtatott meg. Híres volt a screameléséről, és olyan legendák hajtottak előtte fejet, mint Slash és a Queen megmaradt alapítótagjai, Brian May és Roger Taylor. Ráakasztották az új glamrocker (amiből jött a Glambert), Freddie Mercury és Elvis Presley jelzőket, így sejthetjük, hogy nem szarral gurigázik, ha élő fellépésről van szó.

Lambert őrületes tehetséggel van megáldva, hiszen vokálja 3,5 oktávot fog át, és 10 éves kora óta tanul énekelni – első körben operaleckéket vett, majd áttért a musicalekre, garázs-rockbandára, a glamrockra, klasszikusrockra és némi popra, R&B-vel és funkyval fűszerezve.

Első lemeze a For Your Entertainment nevet kapta, és kereskedelmileg sikeres lett, ellenben rengeteg kritika érte a szemfestékes fiút extravagáns öltözködése végett. Európában tombolt az If I Had You és Whataya Want From Me láz, ami az Egyesült Államokba is betört – a Whataya Want From Me felvételét Grammy-jelöléssel díjazták.

Adam a Glam Nation turnéja után visszavonult, szerelmes lett, és elkezdett új lemezén dolgozni, amit 2011-re tervezett megjelentetni. Az időpont azonban egyre tolódott, és mint kiderült, a felvételek executive producere ő lett, így minden az elképzelései szerint valósult meg. A Trespassing végül 2012. május 25-én jelent meg, három év után. A lemez leginkább Európában teljesített középszerűen, elhozva olyan felvételeket, mint a Never Close Our Eyes és a Trespassing.

Ekkoriban Lambert nem a saját munkájáról volt híres, hanem arról, hogy beállt a legendás Queen bandába, és felvette Freddie Mercury súlyos cipőit. A formáció három turnét tudott a háta mögött a 3 év során, sőt, 2011-ben az EMA-n is felléptek közösen.

IMG_3484 Adam Lambert a Madison Square Gardenben, 2014. július 14-én, a Queen + Adam Lambert turné alatt / Fotó: Kozma Vivien

2014 kiadóváltást hozott, csatlakozott a Glee-hez, és ameddig turnézott a Queennel, elvonult Stockholmba, hogy egy szupertitkos projekten (spoiler: az albumán) dolgozzon két hónapot. A turnézást lezárva bejelentette 2015 januárjában, hogy az RCA után átszerződött a Warner Bors. Recordshoz nézeteltérések végett a kreatív munkában, és megalkotta a The Original High-t Svédországban, nem kisebb producerekkel, mint Shellback és Max Martin – akik olyan előadókat tettek naggyá, mint Christina Aguilera, Katy Perry, Britney Spears és Taylor Swift.

A The Original High 2015. június 15-én jelent meg Magyarországon, és bár előzetesen több dalt kaptunk róla ízelítőnek, a lemez több színfoltot rejt magában – amit Adam Lamberttől és Max Martintól elvárnál.

Lambert korábbi munkásságainak fő problémája az volt, hogy sosem mert, legalábbis sosem írt valós érzelmekről. Elvétve találunk tőle balladákat, amik felfednék, ő is ember, vannak rossz napjai, és nem mindig annyira tökös csávó, mint amennyire a Trespassingben és For Your Entertainment mutatja magát. Ha valaki, Adam tudja, milyen megpróbáltatásokon átmenni. 10 évig próbált betörni a zenei szakmába, több nemet kapott, mint amennyit egy embernek kapnia kéne, rossz körülmények között élt, 33 évesen még keresi a szerelmet, megbukott a második stúdiólemeze, és a középiskolában sem tartozott a legnépszerűbbek közé. Ezek után a The Original High-tól várnánk valami pluszt, valami, ami nem fél kimondani, hogy vannak rossz napjai, mint mindenki másnak, és talán igyekszik megoldást találni a fájdalmára.

Ez a lemez elhozza, amit évek óta várnak tőle. Adam Lambert végre megmutatja, hogy emberből van.

A lemezen közreműködött Tove Lo, a svéd énekesnő, aki leginkább a Habits című felvételével tört be a szakmába, de ismerhetjük még őt a Hero közreműködéséről is, vagy éppen legaktuálisabb nyári slágeréről, a Talking Body-ról. Tove Lo mellett feltűnik a Lucy-ben Brian May, a Queen gitárosa, ami nagyon hazai pálya, ha megnézzük Lambert biográfiáját – mondhatni, családban maradt, és evidens volt, hogy a gitárlegendát becserkészi egy felvételre, mikor ódákat zengenek a fiatal, amerikai énekesről.

A The Original High mindent összevetve a keserédes szóval tudnám jellemezni. Fáj, de mégis olyan jó, megtáncoltat, de meg is sirat, és mindemellett napokig csak ezt voltam képes hallgatni. Mélyre ás, elgondolkodtat, és sok kapcsolatot újraértékeltet velem hallgatás közben. Valóban jó az, ha ragaszkodunk a múlthoz, és abban élünk? Képtelenek vagyunk elfogadni, hogy a dolgok, így az emberek is változnak, és jönnek-mennek az életünkben, de a nap végén, csak mi maradunk. Mit is keresünk igazán? Szerelmet? Társat? Vagy csupán félünk az egyedülléttől? Pénzt akarunk a munkánkból, vagy boldogságot? Mik a fő szempontok, amik naponta mozgatnak bennünket? Meddig hagyjuk, hogy a barátaink, partnereink kihasználjanak, akár akaratlanul is? Meddig mondunk le önmagunkról, hogy másokat előnyben részesítünk?

Ha minden nap kiadsz magadból egy darabot a másikért, a végén csak egy szellem maradsz

– nyilatkozta Adam Lambert, és erről szól a The Original High is.

143231859527

Nézzünk egy dalról-dalra áttekintést:

1. Ghost Town

A lemez vezető kislemeze a felvezető dal a The Original High-on. Amikor először meghallottam, azt gondoltam, ez egy sláger. Nagyon érdekes benne a gitáros, ábrándozó felvezetés, amit az erős EDM vonallal, és a fütyüléssel vegyítenek. Ragadós, szomorú, de mégis olyan jó. Keserédes. Hallgathatod buliban, vagy éppen hazafelé sétálva, az esőben.

Kedvenc sor:

Now, I’m searching for trust, In a city of rust, A city of vampires

2. The Original High

A lemez egyik legerősebb pop dala. Nem rágógumi, és nem is olyan, amit ezerszer hallottál már a rádióban. A csettintés ad egy hangulatot, csakúgy, mint Lambert finom felvezetése a hangjával – szinte érzed, ahogy a meleg szellő simogatja a kezed vezetés közben, és hajtasz ki a városból, valami vagy valaki után kutatva. Nagyon nyári, nagyon szabad, a dal mondanivalója pedig elgondolkodtató. Mit is keresünk az életben, miért ragaszkodunk a megszokásainkhoz, miért nem tudunk elengedni? Miért annyira jó az a bizonyos első extázis?

Kedvenc sor:

I’m tryin to buy a fix but there ain’t no price, I try to feed the hunger that keeps me up at night

3. Another Lonely Night

Talán ebben a felvételben a legbájosabb Adam hangja. Nagyon finom, nagyon sebezhető, ami beillik a dal mondanivalójába, hogy bizony egy újabb estén ismét egyedül fekszik le aludni. A csettintés ismét feltűnik, ami ad valami pluszt a dal monotonitásába. Az Another Lonely Night az egyik olyan dal, amivel a legtöbben könnyedén tudnak azonosulni ebben a felgyorsult világban, ahol elsiklunk a kapcsolataink ápolása felett. A nap végén azonban mink marad?

Kedvenc sor:

Don’t wanna throw away another lonely life

4. Underground

Az első igazi popballada, amit kaptunk a lemezről, az az Underground volt, és hamar a kedvencemmé nőtte ki magát, mert nagyon emlékeztetett egy kedves barátom helyzetére. Talán mondhatnánk a The Original High lecsonkított, szomorított verziójának, hiszen ugyanarról szól egy elkeseredettebb formában: nem tudjunk elengedni a múltat, a múltbéli partnerünket, aki igazából már semmi jóval nem szolgál felénk. Magunk sem értjük, de vissza akarjuk nyerni magunk mellé, mert a napok értelmetlennek tűnnek nélküle.

A zongoraalap nagyon szép, és külön tetszik, hogy Adam nem próbálja túlénekelni, túlerőltetni, hagyja, hogy a dalszöveg beszéljen helyette.

Kedvenc sor:

When you go, I’m tripping but I’m pretending I’m fine, so dumb

5. There I Said It

 Elérkeztünk a lemez második balladájához, ami még kicsit komorabb, és szebb, mint az előző. Talán ez a felvétel hajaz leginkább egy musical érzelmi betétéhez, így erre mondhatjuk, hogy a legjobban teátrális. Aki tud azonosulni a dalszöveggel és az érzelmi hullámmal, az imádni fogja, talán könnyezhet is rajta, aki azonban életének azon szakaszán van, hogy nem érinti, az tovább fog tekerni.

A There I Saidben Adam kimondja, hogy elege van, hogy valakinek az árnyékában él, és nem tud elszakadni tőle, mikor csak rosszat kap a másiktól (mindenki asszociálódhat arra, ami éppen érinti).

Kedvenc sor:

You wanna hear my voice, my mind, my demons, But not too much, Or you’ll give up

6. Rumors ft Tove Lo

A lemez első közreműködésében a fentebb említett tehetséges, és nagyon karakteres svéd énekesnő vett részt, Tove Lo. A dal megírásában is segédkezett, elmondása szerint pedig rendkívül élvezte a közös munkát Adammel, az pedig külön megtiszteltetés volt, hogy részt vehetett a tényleges verzióban is, mint közreműködő. A Rumors a címéből ítélve (Pletykák) nem okoz meglepetést. Egy párról szól, amiben hagyják, hogy a rossz nyelvek, kívülállók tönkretegyék a szerelmet, ami köztük van. Nehéz megtalálni a boldogságot, de annál nehezebb megtartani, főleg ha hagyjuk, hogy emberek ilyen-olyan szándékkal befolyásoljanak. Egy kapcsolat két emberre tartozna, és így is kéne maradnia.

A dal erős, Tove Lo munkásságának bélyege rajta van, és a két énekes hangja remekül passzol egymáshoz. A duettben egyenrangúan részt vesznek, szinte veszekednek a másikkal, keresve a megoldást, megadva így a szám hangulatát.

Kedvenc sor:

Yeah, you’ll find the truth here in my arms

7. Evil In The Night

Az Evil In The Night volt az egyik szál abban a csokorban, amit korábban megkaptunk (Underground, The Original High és az Another Lonely Night mellett). Egészen más stílusú mind az elődjei, sokkal erősebb a gitáralap, mondhatni egy jó R&B felvétel, Lambert jól ismert, magabiztos hangjával, és hangszínével. Nekem az egyik kimondott kedvencem, nagyon fülbemászó, nehéz megunni, és a dalszövege pedig biztosít egy életérzést. Ha mondanom kéne egy dalt, amit muszáj meghallgatni a lemezről, akkor ez benne lenne.

Kedvenc sor:

But when the moon comes out, you turn into a beast

8. Lucy ft Brian May

A lemez második, és utolsó közreműködése, Brian May-jel a gitáron. Nem okoz így nagy meglepetést, hogy kaptunk egy nagyon ütős felvételt, némi ’90-es évek klasszikus rockjának hajazásával, ami keveredik a modern popvilággal. Brian gitárja alapot ad az egész hangulatnak, kicsit Dirty Diana part 2.0. A mondanivalója inspiráló a női nemre nézve, üzenve, hogy mindenki meg tudja csinálni. A refrén számomra némileg túlhangszerelt, de a gitárszóló mindenért kárpótol.

Kedvenc sor:

Girl got that rebel heart, She’s out to rumble, gonna get it on, There ain’t no stopping her now

9. Things I Didn’t Say

A There I Said It után visszaléptünk, és íme a dal, a Things I Didn’t Say. A felvétel azoknak tökéletes, akikről elmondható, hogy nem a szavak emberei. Ha problémád van az érzelmeid kifejezésével, és a kommunikációval, pontosan tudni fogod, miről szól ez a dal, és imádni fogod.

Ha elvonatkoztatunk a dalszövegtől, akkor egy helyes kis popdal, amit elhallgatnánk a rádióban szívesen – talán még bele is énekelgetnénk.

Kedvenc sor:

I’d been hoping you’d catch up somehow, Like I’m way too far ahead

10. The Light

Elérkeztünk az egyik legbulisabb felvételhez így a 10. számnál, és amiben nem panaszkodik tovább, hanem az előrelépést mutat. Ez nem is meglepő, a cím is erre utal (A fény). Egy mondás jutna eszembe róla: ami nem jó neked, az jó a művészetednek. Sok nehéz dolgon megy keresztül az ember, de ha elég kitartó, valami csodálatos születik belőle, avagy fény keletkezik – minden elnyomás, eláztatás ellenére.

Zseniális dalszöveg egy olyan popdallal vegyítve, amit mindenki szeretni fog.

Kedvenc sor:

They say (…) that I’m too weird to live, too rare to die, I tried to blow my mind a million times, But I got a light

11. Heavy Fire

Elérkeztünk a standard verzió utolsó nótájához, a Heavy Fire-höz. Say what, hiszen csak a 11. dalnál tartunk. Ennek ellenére ez az egyik, ami a legtöbbet szerepel a lejátszási listámban. Semmi különös, de a dallama annyira megkapó, hogy muszáj vagyok naponta legalább kétszer meghallgatni. Azon kapom magam, hogy az utcán is ezt dúdolom. Mid-tempójú felvételről van szó, egy nagyon fülbemászó dallammal, és érdekes, kicsit groteszk dalszöveggel. “I don’t wanna melt down in the heat, Like I got the devil at my feet, Just like a funeral pyre, Taking on heavy fire”

Utolsó dalnak tökéletes, se nem lassú, se nem gyors és igazából tökéletesen összefoglalja, miről is szól a The Original High.

Kedvenc sor:

I’m sold, I can’t be told to pass what I had last

143231863620

BÓNUSZ:

12. After Hours

Ez az első olyan album, aminél értem, a bónuszdalok miért bónuszdalok. Nem jobbak, mint az standardverzión lévők (rád nézek Adam és a Runnin’-ra a Trespassingen!!!), kicsivel más stílust képviselnek, mégis beleillenek valamiféle kompozícióban a teljes egészben.

Itt van az After Hours, ami igazából a legnyugisabb dal, ha valamire el tudnék aludni, akkor ez az. Kicsivel több, mint 2,5 perc. A dal elején Lambert a mély hangján kezd énekelni, ami uh, szexi, az egésznek van egy kis rossz fiús beütése, főleg, amikor azt mondja, “I gotta get outside of my mind, Before I rip it out, I’m on a drive, I’m on a nightdrive”. A refrénben fejhangokat üt meg, de nagyon kis lazítós hangulatú, amire jó aludni egy másnapos vasárnap, vagy vezetni egy hosszabb úton  – konkrétan a vezetésről és az éjszakázásról szól.

Kedvenc sor:

Always after hours, Late night, power

13. Shame

Hát, ez a dal nagyon aranyos. Nagyon bulis, nagyon magas hangokat üt meg benne, és helyes a dalszövegét tekintve. Bárki, aki rendelkezik némi angoltudással, és elege van abból, hogy a partnere vagy éppen a szülei túl keményen bánnak vele minden apróság miatt, annak tetszeni fog. “Miért bánsz ilyen keményen a fiúddal?” – kérdezi Lambert, majd kioktat, hogy ez egy szégyen, hogy így kezelik őt.

A dalszövege kicsit keserédes, a hangzás mégis vidám, néhol csipkelődő. Szakítani akarsz és örülsz, hogy már nem szívják tovább a véredet? Csak küldd el ezt a dalt.

Kedvenc sor:

You don’t have to be so, So hard on your boy

14. These Boys

Na, álljunk meg itt. Elérkeztünk a lemez utolsó felvételéhez, és őszintén, ez az egyetlen problémám van. 50 percnyi csupán ilyen ütős dalok után? Mármint, sokkal többre van szükségem! Még minimum háromra. Ez lehet személyes, de kicsit neheztelem, hogy csupán 50 percnyi zenét kaptunk, így nem egész egy óra alatt túl vagyok a teljes lemezen, és utána még egyszer meg kell hallgatnom, annyira megkapóak.

Na de, These Boys. Azt hihetnénk a címből utalva, hogy valami melegnek szóló felvételről van szó, amiben a pasikat élteti, és őszintén, hangzást tekintve ez a legcampysebb, nagyon eltér a többitől (bár ötletes volt a Shame után berakni, itt meg is jegyezném, hogy remek a lemez felépítése). Azonban, ha megnézzük a dalszöveget, Adam konkrétan beint az összes divathuszárnak, és elmondja, hogy egy menőgyerek van e vidéken, az pedig Adam Lambert.

A közösségi oldalak tele vannak ezekkel a fiúkkal, akik nagyon elhiszik magukról, hogy egyediek, körülimádják őket, több száz like, több ezer Instagram-követő, ugye neked is megvan? Mindeközben mind egy tucat, akik többnyire ugyanonnan, ugyanúgy öltözködnek, mégis nagyon egyediek, és véletlenül sem Hipsterek. Nos, Adamnek ez nagyon szemet szúrt, szóval írt is erről egy dalt, olyan sorokkal, mint: “Ooh, bet you think you’re really quite stunner, But you’re just like a rest go ahead and take a number Yeah / Nagyon egyedinek gondolod magad, de igazából totál olyan vagy, mint a többi, szóval menj, és állj be a sorba”

Hát tiszteletem.

Kedvenc sor:

Ooh, bet you think you’re really quite stunner, But you’re just like a rest go ahead and take a number Yeah

Összefoglalva, a lemezfelépítése hibátlan, a bulis dalokat bulis számok követik, finoman megy a leépítés a balladákig, majd lassabbal visszatérünk a táncparkettre, a végére pedig maradni némi csipkelődés, ami a popszakmában elengedhetetlen. Kit nevezünk bohócnak? Hát biztos nem Adam Lambertöt, aki minden bizonnyal az év egyik legforróbb albumát ütötte össze Max Martinnal és Shellbackkel.

A lemez már elérhető a hazai iTunesban, és fizikális formában országszerte egyaránt!

»» MD ÉRTÉKELÉSE: HOT! 10/9,5

(- csakis a hossza miatt!)

A The Original High teljes magyar fordítását megtalálod EZEN A LINKEN keresztül!

Megosztás:

Szólj hozzá!