Hát igen. Immár 25. alkalommal indulunk hosszú tömött sorokban a Hajógyári-sziget felé, hogy aztán egy hétre magunk mögött hagyjuk a szürke hétköznapokat és egy valószerűtlenül színes világba csöppenjünk. A „Szabadság Szigetén” bár nagyon sok minden megnőtt és megváltozott, még mindig érvényesek az 1993-ban meghirdetett szlogenek: „itt mindent szabad, de semmit nem muszáj”, mert idén is „kell egy hét együttlét”, augusztus 9-16 között.

 

Egy kis történelem

„Egy zötykölődő mikrobuszban kezdődött minden. Tavasz volt, még nem zöld, de már reményekkel teli. Félúton a főváros és a vidéki helyszín között, egy azóta elfeledett Sziámi-koncertről hazafelé tartva, Müller Péter Sziámi zenész, költő, színházi-filmes ember és Gerendai Károly koncertszervező hosszasan fantáziáltak…” Így kezdődött a történet, valamikor ’93 márciusában és vált valósággá még abban az évben, augusztus 19-26 között, egy azóta Európa legnagyobbjainak csapatából kétszer is a legjobbnak választott Sziget, akkor Diáksziget néven. „Utoljára Napóleon oroszországi hadjárata volt hasonló volumenű vállalkozás, mint a Diáksziget fedőnevű monstre rendezvénysorozat. Nagy létszám, bravúrosan megoldott hadtáp, és állandó, elkeseredett küzdelem az őslakókkal” – írta akkor a Magyar Narancs, pedig hol voltak azok a méretek a maiakétól.

 

Néhány szám

S hogy mekkorát fejlődött az elmúlt években, azt a számok mutatják képletesen. 1993-ban 43-ezer fizetős néző érkezett – 2016-ban 496-ezren voltak a Szigeten, 1993–ban az egy hét alatt volt 200 koncert, 80 film és 40 színházi előadás – manapság naponta van ennyi program a Szigeten, és a műfajok száma is hihetetlenül megsokszorozódott. 1993-ban 26 milliós költségvetésből gazdálkodtak a szervezők – a jubileumi Sziget 6.3 milliárd forintból áll össze. Az elmúlt 24 évben összesen 7 millió 928 ezer látogató volt kíváncsi Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciójára. És a 25. Szigeten várják a szervezők a kezdetektől számított 8 milliomodik látogatót…

 

Mit adott nekünk a Sziget?

 

A „fesztivál életérzést” és generációk számára meghatározó közösségi élményt. Ma a fesztivál szó egyet jelent a Sziget Fesztivállal. A magyarországi 16 évesnél idősebb lakosság 15%-a személyes élménnyel rendelkezik a rendezvény kapcsán, mivel több, mint 1,2 millió magyar ember látogatta már meg a rendezvényt, legalább 1 alkalommal, de a személyenkénti átlag látogatás száma 3,4.

 

Felrajzolta Budapestet a nemzetközi fesztiváltérképre. A Sziget hatalmas utat járt be az elmúlt 24 évben, s lett, egy baráti társaság egy hetes zenés piknikjéből Európa kétszer is legjobbnak választott nagyfesztiválja, a legnagyobb presztízsű elismerés a szakmában, az European Festival Award „legjobb zenei felhozatal” díjának tulajdonosa és a 2016-os fesztivál megkapta a „nemzetközi fellépők kedvenc fesztiválja” díját is.

 

A legmenőbb és legismertebb hazai márka lett. Azon túl, hogy hazánkban a legsikeresebb és legmenőbb brandnek a Szigetet választották, mára ez a legismertebb magyar márka a nagyvilágban is.

 

Hoz egy csomó pénzt az országnak. A Szigetre érkező látogatók több mint 13 milliárd forintot költenek el Magyarországon, miközben a rendezvény költségvetésének kevesebb, mint 1%-a közpénz, addig a fesztivál által generált adó és járulék bevétel a támogatás majd 100 szorosával, közel 5 milliárd forinttal gazdagítja évről évre a központi költségvetést. A Sziget az elmúlt 24 év alatt megközelítőleg 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez.

 

Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciója. A számszerűsíthető gazdasági hatások (a GDP-hez való hozzájárulás, adóbevételek, munkahelyteremtés) mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai előnyt is jelent az országnak a fesztivál, hiszen az általa generált nemzetközi kereslet növeli Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségét, elismertségét. Bár az első Diákszigeteken még nem voltak jellemzők a külföldről érkező vendégek, már 95-ben a hetijegyek 15%-át a határokon túl adták el. Ez a szám aztán folyamatosan növekedett, s ma már a szigeten évente 80-85 ezer külföldi fordul meg, ami megközelítőleg 650.000 vendégéjszakát generál a hazai turizmusnak egy évben. A Sziget nemcsak a legismertebb magyar brand lett a világon, ahová több mint 100 országából érkeznek ma már vendégek, de Budapest trendi, fiatalos imázsához is jelentős mértékben hozzájárult. A Sziget rendezvény egy hét alatt megtermeli Magyarország egy teljes évben történt külföldi vendégéjszakáinak közel 5%-át. S ha összegezni akarunk, akkor a 24 év szigetes heteit összeadva mintegy 7 millió vendégéjszakát hozott a hazai turizmusnak.

…és ma már a Sziget a kulturális sokszínűség szinonimája. A Szigetnek köszönhetjük például, hogy Magyarországon a világzene egyre ismertebb lett.  Az elmúlt tizenhét évben a Világzene színpad kirívó nemzetközi rangra tett szert, lévén a műfaj valamennyi kiválósága fellépett rajta, másrészt azért, mert folyamatosan érzékenyen reagált az újabb és újabb világzenei trendekre, hullámokra. A Sziget mindig fontosnak tartotta a roma kultúra terjesztését és népszerűsítését. A hazai cigányzenészek és nemzetközi sztárok tucatjaival találkozhatunk évente a fesztiválon. A Sziget kiállt az LMBTQ közösség mellett, helyet– és alkalmat adva bemutatkozásuknak – látványos show-k, filmek, előadások és beszélgetéseken keresztül. A Magic Mirror sátor a mai napig az egyik leglátogatottabb, izgalmas programokkal teli helyszíne a Szigetnek. Fontosnak tartja a Sziget a nemzeti hagyományok ápolását is. A Hungarikum Falu rengeteget tett azért, hogy a magyar népi kultúra ismertebb legyen hazánk határain túl is. A fesztivál a kezdetektől fogva helyt ad a Civil Szigetnek, amelyben a pályázaton kiválasztott szervezetek immár 25. alkalommal aktív részesei az eseménynek. Kiemelt figyelmet kapnak a mozgássérült szigetesek is. Amellett, hogy a Sziget teljesen akadálymentes, Mozduljunk ki! néven egy hazánkban egyedülálló kezdeményezés is elindult tavaly a Szigeten, melynek célja, hogy a mozgássérült fiatalok közül mind többen át tudják élni a társas események, koncertek, fesztiválok nyújtotta élményeket. A Sziget legnagyobb látványosságainak számítanak évek óta a Nagy Utcaszínházak, minden évben más-más országból érkező hatalmas performanszok, melyekkel javarész csak a Szigeten találkozhat a nagyérdemű. Évek óta hosszú sorok kígyóznak a Sziget cirkusz sátra(i) előtt. Mint ahogy jelen van a komolyzene is, annak széles spektrumával, az operától, a filharmonikus előadásokig. És még hadd említsük meg a vizuális kultúra jelenlétét, mely egyre erősebb, s ma már az Art of Freedom installációi adják az egyik fő jellegzetességét a fesztiválnak.

 

Kádár Tamás, a Sziget cég operatív vezetője – akit az alapító, főszervező Gerendai Károly immár az utódjaként mutatott be a sajtó képviselőinek – kiemelte, hogy idén is több száz pályamű érkezett szerte a világból az Art of Freedom pályázatára. A projekt alkotói elképesztő fantáziával álmodják meg évről évre a fesztivál legkülönlegesebb építményeit, szobrait, installációit. A pályázóknak és a felkért közreműködőknek köszönhetően így idén is művészi alkotások tömkelege díszíti majd a Szabadság Szigetének főbb tereit és apróbb szegleteit.

 

A Sziget tovább fejleszti a már megkezdett környezettudatos tevékenységét, a fenntartható fesztiválozás és ennek kommunikációja terén. Ennek egyik hatalmas és környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentős lépése lesz, amennyiben az engedélyeket is megkapják rá, az ivóvíz pazarló használatának radikális visszaszorítása, mégpedig a Duna vizének felhasználásával. A terv szerint, miután a szervezők több ezer köbméter vizet fordítanak pormentesítésre, ballaszt tartályokba súlynak, vagy egyéb célokra, ezt a mennyiséget nem ivóvízből, hanem a Duna vizéből fedeznék. A tavaly megújított környezetvédelmi programnak köszönhetően naponta a fesztivál ideje alatt 140-150 m3 szelektív hulladékot gyűjtöttek be. Az összesen begyűjtött hulladék 35%-a került újrahasznosításra. Mintegy 2000 darab sátrat és kemping cikket (matracok, takarók) tudunk jótékony célokra felajánlani. Összesen nagyjából 1200 m3 hulladékot adtak át feldolgozásra. Az idei évben immáron 5 Recycling Centerben lehet hulladékokat ajándékokra cserélni, és 150 ponton lesz majd lehetőség a szelektív gyűjtésre. Ettől az évtől kezdve megtiltják az összes vendéglátóhelynek az eldobható műanyag evőeszközök és tányérok használatát. Helyette fából és lebomló anyagból készült termékeket kell, hogy használjanak. Mostantól a kereskedőknél sem lehet majd műanyag zacskókban vásárolni, hanem papír vagy más lebomló anyagokból készültet kell használniuk. A környezetvédelmi akciók bevezetésében és a szelektív hulladék lebonyolításában mintegy 50 önkéntes vesz majd részt. 

 

A fenntarthatóság mellett több fontos üzenet is megjelenik a Szabadság Szigetének zászlaján. 2017-ben a Sziget is csatlakozott az Európai Fesztiválszövetség (Yourope) Take a Stand nevű kezdeményezéséhez. Ennek lényege, hogy a fesztiválozó közönséget meggyőzze a fiatalabb generációk kulcsszerepéről a jelen és jövő közéletének formálásában. A Take a Stand olyan kulcskérdésekre próbálja felhívni a figyelmet – és ezáltal ösztönözni a társadalmi párbeszédet -, mint a közügyekben való szerepvállalás, a kulturális tolerancia, a kisebbségekkel szembeni szolidaritás és a folyamatos és kölcsönös tanulásra való nyitottság. A kezdeményezés mögé – a Sziget mellett – számos egyéb nagynevű fesztivál is felsorakozott már, köztük a Roskilde, az EXIT, vagy a Lollapalooza.

 

Kádár Tamás elmondta azt is, hogy a fizetésekkor korábban alkalmazott kártyás és órás lehetőségek mellett idén – egy újítás révén – már mobil applikációval is lehet fizetni. “A Fesztivál újratervezett mobil applikációja a készpénzmentes fizetés kényelmi funkcióval bővítettük. A kártyaegyenleg, kártyatörténet, letiltás funkciók mellett bankkártyával is feltölthető az egyenleg. Sőt, vendégeink idén közvetlenül a mobil applikáción keresztül igényelhetnek Festipay kártyát, amit a jegybeváltásnál kézhez kapnak. Így teljesen elkerülhetik a sorbanállásokat a Festipay feltöltőpontoknál” – mondta Kádár.

Megosztás:

Szólj hozzá!

hozzászólás